Merevítés 20-kor
Amikor egy oszladozó bálnatetem körbejárta Skóciát és Észak-Angliát Termékek széles palettája A legkeresettebb — ezáltal legértékesebb — fajta az ámbráscetek finom állagú és szalmaszínű olaja volt.
A legtöbb esetben ezt használták merevítés 20-kor a világítótornyok fényeihez, amelyek segítségével a bálnavadászhajók biztonságban kikötőikbe találhattak. Az ámbráscetek olaja kenőanyagként bekerült a korabeli órákba, lőfegyverekbe, varrógépekbe és írógépekbe is.
Emellett jól tűri a szélsőséges hőmérsékleteket, ezáltal kiváló kenőanyagnak bizonyult minden gyors mozgású, sok hőt termelő szerkezethez.
A bálnavadászat és a bálnaolaj-ipar legnagyobb szereplőjévé a Holland bálnavadászok Jan Mayen szigeténél a Eddigre a bálnákból az olajon túl számos egyéb mindennapi alapanyagot is ki tudtak nyerni. Az ámbráscetek koponyája tartalmaz egy, az olajuknál is értékesebbnek tartott anyagot, az úgynevezett cetvelőt.
Az átlátszó, folyékony faggyú biológiai funkciója máig nem teljesen tisztázott, valószínűleg az állat hangképzésében, illetve echolokációs tájékozódásában játszik szerepet.
A bálnavadászoknak elég volt annyit tudniuk róla, hogy füst és szag nélküli égésének köszönhetően rendkívül nagy haszonnal tudták értékesíteni. A cetvelő a tehetős emberek egyik státusszimbóluma volt — az anekdoták szerint az Egyesült Államok egyik alapító atyja, Benjamin Franklin is cetvelős gyertya fényénél olvasott sötétedés után.
A bálnaolaj feldolgozási folyamatának számos felhasználható mellékterméke volt, ezek közül egyesek a merevítés 20-kor, mások az élelmiszergyártásban — főleg a margarin előállításában — kerültek hasznosításra.
Bálnafeldolgozó munkások a Ez az állatok szájában található szila volt.
A sűrűn, kefeszerűen álló szilák a főként planktonnal és más apróbb tengeri élőlényekkel táplálkozó bálnák táplálkozását segítik, kiszűrve táplálékukat a tengervízből. A ruhaiparban rájöttek, hogy a csontos lemezek, amelyekből a szilak nőttek, a stabilitás és rugalmasság tökéletes egyvelegét adták a merevített szoknyák, illetve a korban népszerű fűzők felépítéséhez.
Lássuk ezek bemutatását!
Maguk a szilak napernyők és kalapok merevítőiként, de ostornyelekként és lovas kocsik felfüggesztésében laprugókként is felhasználásra kerültek.
